Blog

Tények az absztrakt festményekről

Absztrakt: formabontó, a valóság összefüggéseit figyelmen kívül hagyó. Egy melléknév, mely jellemezhet gondolkodásmódot, stílusirányzatot, művészeti alkotásokat.

Igen, az absztrakt festmények azok, melyekről könnyen azt gondolhatjuk, hogy egy 3 éves műalkotása, pedig lehet, hogy mi nem nőttünk fel még hozzájuk.

Mégis miért népszerűek ezek az absztrakt festmények? Mit tudnak, amit mi nem tudunk róluk? Itt az idő megérteni az absztrakt festményeket!

A festészet célja, feladata

Eredetileg a festészet, mint ábrázoló művészet, egészen a 19. század közepéig, elsősorban a valóság visszaadására törekedett. Ez volt a fő eszköze a világ vizuális dokumentálásának. Természetesen meseszerű, mitológiai képek is nagy számban születtek, de azok is szoros kapcsolatban álltak a realitással. Értettük az ábrázolt alakokat, a köztük lévő kapcsolatokat, összességében a festmény mondanivalóját.

A fényképezőgép feltalálása után, a festészet szinte teljesen elveszítette valóságrögzítő funkcióját. A festők számára adott lett a lehetőség belefesteni érzelmeiket, gondolataikat alkotásaikba. Előbb csak a színek tobzódtak, majd az alakok mosódtak el (impresszionizmus, expresszionizmus a 19. században) végül felismerhetetlenné váltak, illetve geometriai formákká egyszerűsödtek az alakzatok.

Ma a festészet olyan művészeti ág, melyben mind a valósághű, mind az absztrakt ábrázolásmód elismert, ha azt a célnak megfelelő minőségben prezentálják.

A festészet legfőbb céljai, feladatai ennélfogva ma szélesebb skálán mozognak:

  • Valóság ábrázolása

  • Érzelem, gondolatok, életérzés, vélemények kifejezése

  • Díszítés (alkalmazott művészetként)

Ősök nyomában

Az absztrakt festészet nem egy ultramodern ábrázolási mód. Barlang festményekről, a görög amphorákról, cserepekről is visszaköszönnek a díszítés céljából használt, leegyszerűsített geometriai formák, motívumok. Elődeink már akkor tudtak valamit!



A “Tiszta művészet”

A 20. század elején radikális változások zajlottak le az emberiség életében. Alapjaiban változott meg a társadalom szerkezete, gondolkodása, az emberek életmódja, világnézete. Ez mindenkiben nyomott hagyott. Egyesek könnyen kezelték, mások belebetegedtek. A művészek, akik eleve érzékenyebb csoportot alkotnak a társadalmon belül, ezeket a lelki lenyomatokat szerették volna kifejezni. 

Míg korábban korstílusokról beszélhettünk, hiszen évszázadokat öleltek át, addig a 19. század végén, 20. század elején már stílusirányzatokról, melyek rövidebbek, gyorsabban változók voltak elődeikhez képest.

Modernizálódott a zene, a tánc, a festészet. A konkrét valóság ábrázolása helyett az absztrakt, az érzelmek kivetülése, az igazi “tiszta művészet” lett a jellemző. Nem csoda, hiszen a kor eseményeinek kiszámíthatatlansága, a bizonytalan jövőkép már az egykori igazságokat is megkérdőjelezte; a jövőt pedig teljes homályként vetítette előre.

Ebben a korszellemben születtek meg az első absztrakt festmények.



Az absztrakt művészet ma

Az absztrakt művészet ma több stílus és művészeti mozgalom gyűjtőfogalma. Az absztrakt művészethez soroljuk a következőket:

  • Absztrakt expresszionizmus

  • Művészeti informel

  • Op art (optikai művészet)

Absztrakt művészet kapcsán elsősorban az absztrakt festmények, szobrok jutnak eszünkbe, pedig minden vizuális közegben megvalósítható. 

Heinrich Lützeler találóan fogalmaz az Absztrakt festészet – Jelentősége és határai  című könyvében, miszerint:

  • Fantasztikus alakok ábrázolása nem lesz absztrakt festmény

  • Az absztrakt festménybe beleláthatunk alakokat, formákat, ahogy a felhőkbe is

  • Az absztrakt festmények nem a valóságot tükrözik vissza

Az absztrakt festmények alkotói

A sort mindenképp az orosz származású Vaszilij Kandinszkij (1866–1944) -vel kell kezdenünk, aki a színekhez érzelmeket kapcsolt, és így azok mentén alkotta meg absztrakt festményeit. A festészetet a zenével igyekezett párhuzamba vonni: hiszen a zene is az érzelmekre, gondolatokra hat, de nem mondja meg konkrétan, melyik hangnál mit jelent. Fel szerette volna szabadítani a festészetet a konkrétumok ábrázolásának nyomása alól. Azt szerette volna megmutatni, ami az emberekben van, de ők esetleg nem merték, vagy nem találták meg a módját annak a kifejezésére. Kandinszkij viszont ecsetet ragadott ezért.

Robert Delaunay (1885–1941) francia művész feleségével, Sonia Delaunay-Turk-kel (1885–1979) együtt az absztrakt festmények kategóriáján belül saját stílusú, orfizmus képeket alkottak.

Carlo Carrà  (1881–1966) olasz festőművész absztrakt festményein kívül az 1913-as  "Hangok, zajok és szagok festése"  kiáltványával vált elismertté, amiben az absztrakt műalkotások középpontjában álló érzékszervi kereszteződésről értekezik.

Umberto Boccioni (1882–1916) olasz futurista festőművész.

Kazimir Malevich (1878–1935) orosz festő, a geometriai absztrakt művészet úttörője.

Jackson Pollock (1912–1956) amerikai festő, az absztrakt expresszionizmus, illetve akciófestészet jelentős művésze.

Mark Rothko (1903–1970) absztrakt festményei Malevich geometriai absztraktjaiból merít, de azokat színmezős festéssel hozta a modernizmus új szintjére.

Az absztrakt festmények fogadtatása: “Nézem, de nem értem!”

Az absztrakt festmények a mai napig megosztják az embereket. Sokan úgy gondolják, hogy egy fekete négyzetet ők is le tudnak festeni. Így inkább művészedésnek, mintsem művészetnek ítélik az absztrakt fetsmények alkotását. 

Az absztrakt festmények “értelmezése” a szemlélőtől is kíván közreműködést. Ugyanakkor, ahogy maga az alkotás, úgy az “értelme” is absztrakt. Nem feltétlen kell, hogy konkrét jelentése legyen, elegendő, ha gondolatokat indít el, érzelmeket hoz elő a szemlélőből. Akárcsak egy hangszeres zene vagy egy kortárs táncelőadás is.

Az absztrakt festmények életünkben

Mint a kortárs festőművészet egyik irányvonala, az absztrakt festészet ma is aktív. Szerencsére nem csak kiállítások, galériák, hanem egyre több lakás, iroda falát is díszítik absztrakt festmények. 

Sokan szeretik az absztrakt festményeket, mert nem lehet egyszerre felfedezni őket. Minden megtekintéskor ad valami újat: észreveszünk egy addig nem látott formát; elveszünk egy alakzat részleteiben; feltűnik egy új szín.

Az absztrakt festmények nézőikkel válnak teljessé.

Én és az absztrakt festményem

Bár gyakran csak színes pacáknak, csíkoknak, geometriai formáknak tűnnek az absztrakt festményeken ábrázoltak, ha nekünk kellene alkotni egy minőségi absztrakt festményt, lehet hogy először visszadobnánk a labdát.

Viszont ha van egy kis affinitás bennünk az absztrakt festmények iránt, akkor érdemes részt venni egy-egy absztrakt festészeti workshopon, ahol alapvető elméleti tudást szerezhetünk a színekről, eszközökről, technikákról ahhoz, hogy sikerüljön eredményesen kifejeznünk önmagunkat a vásznon. Az ott tanultakat majd otthon, magunk is gyakorolhatjuk, és igazán az fog minket, akár csak hobbiból, de festővé tenni. Konkrétan, absztrakttá.






Hasonló bejegyzések

A vízfelület misztikuma
szerző: FessNeki
Az akril festés lexikonja
szerző: FessNeki