Blog

Hogyan azonosítsd be a stílusirányzatokat a festészetben?

Szívesen merengsz el egy-egy festményen? Van esetleg néhány kedvenc alkotásod és művészed is, viszont gondot okoz a festmények stílusirányzat és korbeli elhelyezése?

Szeretnél, ha nem is professzionális szinten, de közelebb kerülni a festmények világához? A FessNeki most hozott néhány szempontot, hogy Te is könnyebben eligazodhass a modern kor stílusirányzatai között a festészetben!

Korstílusok és stílusirányzatok

Az iskolapadban a művészettörténet óra ritkán örvend nagy népszerűségnek. Évekkel később azonban, amikor már nem kötelező az egyes műalkotások és azok stílusirányzatainak, jellemzőinek kötelező jellegű megtanulása, egy csapásra elkezd minket jobban érdekelni a dolog!

Évszázadokkal ezelőtt lassabb tempóban haladt előre a világ. Minket ma egy nap alatt több inger, új információ, hatás ér, mint Anyegin Tatjánáját az 1800-as évek Oroszországában egy év alatt, vagy egy középkori hűbérest fél évtized alatt.

Lassabb volt az információáramlás, így a változások is csak komótosan zajlottak le.

Ehhez mérten a művészetek stílusirányzatai is több idő alatt jutottak el az emberekhez. Mivel megélésükhöz, változtatásukhoz is arányosan több időre volt szükség, jogosan nevezhetjük ezeket a stílusirányzatokat korstílusoknak, hiszen egy jelentősebb korszakot (több száz évet) uraltak, miközben csak minimális mértékben módosultak.

Időrendben a legfontosabb korstílusok:

  • Román stílus,

  • Gótika,

  • Reneszánsz,

  • Manierizmus,

  • Barokk,

  • Rokokó,

  • Romantika,

  • Avantgárd: a 20. század elején kialakult művészeti irányzatok összefoglaló neve.

A 19. század végétől, ahogy a vasút feltalálásával kinyílt a világ, úgy kezdett el gyorsulni minden más is. A forradalmak, rapid változások időszaka, amikor már a korstílusok is rövidebb időintervallumot ölelnek fel, ezért találóbb őket stílusirányzatoknak, mintsem korstílusoknak nevezni.

Jó pár van belőlük, karakteres tulajdonságokkal:

  • Realizmus,

  • Szimbolizmus,

  • Szecesszió,

  • Impresszionizmus,

  • Posztimpresszionizmus,

  • Kubizmus,

  • Expresszionizmus,

  • Fauvizmus,

  • Futurizmus,

  • Konstruktivizmus,

  • Szürrealizmus,

  • Pop-art.

A stílusirányzatok kritikus pontjai

Ha két dolgot szeretnénk összehasonlítani, akkor azonos szempontok alapján kell megvizsgálni őket. Egy műalkotás elemzésénél pedig egymás mellett különböző szempontokat érdemes figyelembe venni, az egyik ilyen aspektus az adott alkotás stílusirányzata. Viszont jelen esetben éppen ennek a meghatározása okozza a fejtörést számunkra!

Mindegyik korstílusnak, stílusirányzatnak van egy üzenete. Például a gótikának az Isten, a keresztény vallás tisztelete; a reneszánsznak az élet szeretete, az impresszionizmusnak a hangulat- és érzelemkifejezés szabadságának vágya; a szürrealizmusnak a világháborús valóság lehetetlenségének megélése.

A stílusirányzatok üzenetük mellett jellemző stílusjegyekkel is rendelkeznek, melyek egy része globálisan húzható rá az összes, abban a stílusban készült műalkotásra; másik részük viszont egy-egy művészeti ágban jelenik csak meg. A következőkben nézzünk meg néhány stílusirányzatot közelebből!

A modern idők stílusirányzatai

Szecesszió

A 19. és 20. század fordulójának stílusirányzata, mely már elnevezésében (kivonulás) is jelzi elfordulását az akademikus festőművészeti elvárásoktól. Erőteljesen stilizál; jellemző motívumai az inda mintázat, virág és geometriai alakzatok. Elegancia, finomság, és nem túlzó részletgazdagság jellemzi.

Kiemelkedő festőművészei: Alfons Mucha és Gustav Klimt

Jellemző festmény a stílusirányzatban: Gustav Klimt: A csók

Impresszionizmus

Franciaország az 1860-as években: Claude Monet és művésztársai a valóság lemásolásának kötelezettsége alóli felszabadulásnak örvendve alkottak; többnyire a szabad ég alatt, ahol a természetes fények gyönyörű játéka a leginkább érvényesül. Elhagyják az éles kontúrokat; ecsetfoltokból alkotják meg a képeket, amelyek többről szólnak, mint egy egyszerű hajnali tájkép: a színekben a művész pillanatnyi hangulatai is kifejeződnek.

Jellemző festmény a stílusirányzatban: Claude Monet: Japán híd

Posztimpresszionizmus

Nem egy élesen elhatárolódó stílusirányzat. Sokkal inkább átmenet az impresszionizmusból a modern festészetbe, mely a későbbi stílusirányzatokat alapozta meg.

Olyan festőművészek alkottak ilyen stílusú képeket, mint például Paul Cézanne, Paul Gauguin, Henri de Toulouse-Lautrec és Vincent van Gogh.

Jellemző festmény a stílusirányzatban: Vincent van Gogh: Csillagos éj

Kubizmus

Ezzel a stílusirányzattal indult a 20. század festészete, melynek ívét az I. világháború törte meg. Újszerűsége, hogy felhagyott a tradicionális perspektivikus ábrázolással; geometrikus alakzatokra egyszerűsítette a figurákat; egyes képeken adott dolgot több nézőpontból is ábrázol ugyanazon a síkon.

A stílusirányzat festőnagyságai: Paul Cézanne, Pablo Picasso és Georges Braque.

Jellemző festmény a stílusirányzatban: Pablo Picasso: Hegedű és szőlő

Expresszionizmus

A szubjektív énvilág kivetítése az objektív valóságra; ez jellemzi a 20. század elejének egyik meghatározó stílusirányzatát, mely kortárs a fauvizmussal. Van Gogh és Gauguin néhány festményét a művészettörténészek inkább tartják expresszionista, mint posztimpresszionista alkotásnak.

Mi különbözteti meg az expresszionizmust az impresszionizmustól? Mindkettő a művész belső érzelmeit hivatott megmutatni, de míg az impresszionizmus a pillanatnyi benyomásokat, hangulatokat, addig az expresszionizmus inkább a már kialakult érzelmeket, hosszabb belső pszichés folyamatok eredményét hivatott megjeleníteni a műalkotásban.

Az impresszionisták harmonikus lágyságával, pasztelszíneivel, elmosódott formáival szemben az expresszionisták festményeiken a dinamizmust érzékeltették az erőteljes színhasználattal, mozgalmas formákkal.

A stílusirányzat jellemző festménye: Edvard Munch: Sikoly

Ugyanakkor a magyar festőművész, Csontváry Kosztka Tivadar Magányos Cédrusát is egyesek, részben expresszionista alkotásnak vélik.

Fauvizmus

Röpke életű, de annál jelentősebb stílusirányzat, amely a francia festőművész, Henry Matisse és követőinek festményeit vonultatja fel.

Az expresszionistákhoz hasonlóan, a vadak (“fauves”, fr., jelentése “vadak”) is az erőteljes színek használatával fejezték ki érzéseiket, gondolataikat. További összecsengés a két stílusirányzat között, hogy mindkettő festői olyan művészek alkotásaiból merítettek, mint Van Gogh és Gauguin. Míg az előbbi stílusirányzat Kelet-Európában és Németországban, addig a fauvizmus Franciaországban vált népszerűvé.

A stílusirányzat jellemző festménye: Henry Matisse: A balkonon

Futurizmus

Szintén a 20. elejének stílusirányzata, amely elsődlegesen az olasz festőművészek között hódított.

A korban lezajló gyors technikai fejlődés az életmódon kívül a művészeteket sem hagyta  érintetlenül. Ezekre a jelentős változásokra volt egyfajta válasz a futurizmus, mely festményein az új korszak felgyorsult életritmusát, dinamizmusát ábrázolta. Ennek egyik jellemző eszköze a mozgás egymás utáni fázisainak egy képen való ábrázolása, és a mozgás közbeni erővonalak megjelenítése.

A stílusirányzat jellemző festménye: Giacomo Balla: Kutya pórázon

Konstruktivizmus

A futurizmussal mondanivalójában szinte megegyező stílusirányzat a 20. század elején, amely Oroszországból indul, és főleg az építészetben bontakozott ki. A festők közül Liszickij, Albers és Malevics nevét érdemes megjegyezni! A modern technikát vélte követendőnek, és a hagyományokon való túllépést szorgalmazta. A konstruktivista képekre a geometriai formákból építkező dinamikusság jellemző. Lényegében absztrakt festészet, mely a mértani formákkal fejezi ki a terek, a síkok és a formák viszonyát. 

A konstruktivizmus stílusirányzata főleg az építészetben bontakozott ki. A stílusirányzat jellemző festménye: Kazimir Szeverinovics Malevics: Fekete négyzet fehér alapon

Szürrealizmus

Vagyis a valóságon túli. Képviselői az alkotás folyamatán keresztül akarták a felszínre hozni a tudatalattit, a valódi értékeket. Víziókat, álomszerű kompozíciókat ábrázoló festmények születtek ebben a stílusirányzatban, melyeket Salvador Dalí valósághű pontossággal jelenített meg.

A szürrealizmus másik irányvonala a nonfiguratív ábrázolásmód, a képeken ősi formák jelennek meg Paul Klee, Joan Miró vagy akár Yves Tanguy reprezentálásában.

A stílusirányzat jellemző festménye: Salvador Dalí: Elfolyó idő

Op-art

Az “optical-art” kifejezés rövidítése, olyan alkotásokat sorolunk ide, melyek az emberi szemet hivatottak becsapni. Ezek az alkotások pulzálnak, mikor rájuk nézünk, pedig “egyszerű”, 2D képekről van szó, amelyek kihasználják az optikai érzékelés csalhatóságát. A mértani formák, színek különleges kompozíciói a szemünk láttára kezdenek el mozogni. Vagy… mégsem?

Jeles képviselője a magyar származású művész, Victro Vasarely, vagy magyarosabb nevén Vásárhelyi Győző.

A stílusirányzat jellemző festménye: Victor Vasarely alkotásai.

Íme egy röpke kivonat a 19. század végétől a 20. század második feléig jelentkező stílusirányzatokból. A világ ma még gyorsabban változik. A kortárs stílusirányzatok ezért megérnek még egy nagyobb hangvételű bejegyzést.

Megtetszett valamelyik stílusirányzat? Nézz körbe a FessNeki eseménynaptárában! Valószínű, hogy lesz képünk hozzá!





 

 



Hasonló bejegyzések

Legjobb workshopok
szerző: FessNeki
Az akril festés lexikonja
szerző: FessNeki
A festőkés az új ecset
szerző: FessNeki